Oké, oké. Van egy bizonyos határ nálam...amit szeretek átlépni.:D Kicsit szégyenlem magam ami szilveszterkor történt, de hát hm. Élni kell.
Kezdjük az elejének a végén. Megérkeztünk a buliba barátnőimmel, leültünk, ittunk, ittunk és ittunk. Éjfél fele már elég szép tömeg gyűlt össze, voltunk vagy hatszázan (szó szerint) és mi is állapotban voltunk már. Találkoztunk más barátainkkal és hát baszki! Szól az egyik kedvenc zenénk! Húzzunk táncolni!
Megy nagyban a buli erre egy tag -részeg volt mint az ááálat- odajön és elkezd táncolni velünk. Jóóó, mondom miért ne? Egyik barátnőm már alaposan beivott és elkezdte tapizni, a srác meg vissza, MIKÖZBEN engem is taperolt...majd lesmárolt. Én meg hagytam neki. Végül persze lepattintottam mikor rájöttem, hogy lepattintotta a barátnőmet miattam, de akkor is... Egy kibaszott ribancnak éreztem magam. Ezután már nem is élveztem a partyt, csak haza akartam menni és aludni. Végül ez is lett.
Reggel pedig teljesen kétségbe voltam esve, hogy most mi lesz? De semmi nem lett. Szóval most már megint buliznék.:D És fogok is...méghozzá holnap este.

Szóóóval, a lényeg, hogy vegyes érzelmeim vannak a szilveszterrel kapcsolatban. Visszatekintve, már nem tűnik akkora tragédiának..

Saga